Abisko

Abisko havasi menedékház – Abisko fjällstation

Lapporten

Abisko Selma Lagerlöf Nils Holgersson csodálatos utazásából ismert. Idáig utazott Márton lúd hátán a törpévé varázsolt Nils, és itt fejezte be a Nobel-díjas írónő regényének az írását.

Lappland-terkep

A Kirunától 90 kilométerre fekvő Abiskoba az E10-es országúton lehet eljutni. Az út a Torne-tó – a Torne träsk - partját követi. A méteres vastagságú, zöldeskék jégen helyenként a helybeliek téli-lakjai, az ark-nak nevezett, szántalpra épített házikói sorakoznak. A „jégbárka” általában saját építésű, egyedi alkotás. Méreteit – kb. 1.6x1.8x2.5 méter - és a komfortját a fantázia, a pénztárca valamint a vontató szkúter kapacitása szabja meg. Anyagja fa, alumínium, üvegszál vagy akármilyen, eldobott építőanyag. A három-négy szűk négyzetméter nappal konyha és társalgó, este TV- és hálószoba. Egy kis alkalmazkodóképességgel és furfangos megoldásokkal majdnem normális, hétköznapi életet lehet élni benne. A padlón levő csapóajtót felnyitva ingujjban, vagy akár az ágyban fekve horgászik (svéd kifejezéssel pimplál) a jégbe fúrt lékben. Tavasszal a jégbárkákat kihúzzák a partra, és a Kirunai Vadász-horgász szövetség által kijelölt partrészekre parkolják.

Az E10-es országút másik oldalán a Malmbanan – az Ércvasút fut. A Kirunából és Svappavaarából kitermelt vasérc az Ércvasúton jut el Narvikba, ahol a világ minden részére induló hajókra rakják. Naponta 11-13 szerelvény járja a 170 kilométeres szakaszt, melyen évente 15 millió tonna vasérc „gurul le”. Az 52 egyenként 100 tonnás vagonból álló, maximum 50 km/h-s sebességgel haladó szerelvényeket a világ legerősebb, IORE típusú mozdonyai húzzák.

Abisko község 130-140 lakost számlál, a dedóban 8 gyerekre három ovónő ügyel, az 1-9 évfolyamú iskolában a 18 tanulót négy helybeli tanár oktatja, a speciális tantárgyakat pedig a Kirunából ingázó tanárok. Az iskolában uszoda is van, máskülönben soha nem tanulnának meg a gyerekek úszni. A Torne-tó vize ritkán melegszik 10 fok fölé.

A modern menedékház Abisko községen kívül fekszik. A vandrarhemmel és a kényelmes, kétszintes vendégstugákkal valóságos falucskát alkot a Nuolja hegycsúcs (1169m) közelében. A fával fűtött antik szauna a Torne-tó partján áll. A viharos szélben recseg-ropog a nemrég felújított épület. A menedékházat Putte Eby magyar származású feleségével, Nickivel vezeti. Tőlük tudom meg, hogy a turistaszezon február-április valamint június-szeptember hónapokra korlátozódik. Húsvét előtti és utáni héten, valamint július utolsó és augusztus első hete alatt nehéz bennük helyet kapni. Szeptember 24-én „bezárnak” a havasok, csak a vandrarhem marad nyitva. Télen, november és február között 10-14 között gyakorlatilag nem kel fel a nap, a derengés egyenesen alkonyatba megy át. Áprilisban legszebb a tél, júliusban a nyár, szeptember első két hete pedig a természet színei miatt gyönyörű. Az északi fény decemberben jelentkezik először, és január-februárban a leggyakoribb.

A Nuolja-hegyre felvonó visz. A halálos csendben a szél néha egy-egy suta akkordot fog a sodronyokon. Pedig elkelne egy kis zene, mert nem is olyan rég, néhány évvel ezelőtt egy megöregedett csavar miatt egy szék a mélybe zuhant. Igaz, hogy azóta rendszeresen ellenőrzik. Fentről gyönyörű kilátás nyílik a falura, a tóra és a Lapporten hegyre. Az étterem külön fejezet, a mustáros panacettával felszolgált pácolt vöröspisztránghoz és a souvashoz – enyhén füstölt rénszarvas bélszín - finom borok-sörök közt lehet választani. Lassan sötétedik, lent fények gyúlnak a jégen. A hazatérő lékhalászok szkútereinek a fényszórói.

Abiskóból „indul” délnek a nemzeti turista-ösvény, az STF kövekkel és útjelző táblákkal kijelölt Kungsleden. Ugyanitt kezdődik az egykori ENSZ főtitkár, a Kongóban repülőgép szerencsétlenség áldozatává vált svéd államférfi, Dag Hammarskjöld meditációs helyekben gazdag ösvénye.

A svédek szerint nincs rossz időjárás csak rossz – azaz nem megfelelő – ruházat. A hegyekben való barangolásra jól fel kell készülni. Rétegesen kell öltözni, az idő gyorsan változik a havasokban. (Igaz, hogy láttam már embert a Kungsledenen bevásárlószatyorral és esernyővel a kezében). Lehetőleg mellőzzük a pamut pólót, ami mosogatórongyként szívja fel az izzadságot. Viseljünk gyapjú-frotté, vagy „mikrofleece” alsóneműt, és a hordjunk gyapjúharisnyát. A gyapjú alapú melegítőknek az az előnyük, hogy melegen tartanak akkor is ha nedves leszel, ami elkerülhetetlen a nedves klímában.

A vendégkönyv tanulságos olvasmány. „Kungsleden – végtelen ösvények, hol megszűnök létezni. (2000)”. „Majdnem két és fél napot utaztam vonattal, de megérte, mert csodálatos a lappföldi természet (Kozák Miklós Budapest)”. „Nem hittem volna, hogy a Svédország legszárazabb helyének tartott Abiskoban havazik”. (2002. augusztus 2. ) - Lélegzetállító látvány Isten megannyi érintetlenül hagyott alkotása – írta egy fiatal patológus New York-ból, aki két társával a svéd specialitást, a „yeah” azaz „shúúúú” szó belégzés közben történt kiejtését tanulmányozta. (Mind hiába). „Ez valami egészen fantasztikus élmény volt. Csodálatos!” „Jávorszarvas nagyságú szúnyogok! (2000-07-19)’, „Kilenc nap a havason, napsütés, jégeső, hó és eső után jólesett megpihenni. Szúnyogok és szúnyogok”. Egy ír turista dalt költött. Társa szerint „életre szóló emlék, csodálatos táj, mely kifacsarja a gyakorlatlan vándorlók, kirándulók az utolsó csepp erejét”. És egy utolsó: „Vassijaure felé menet, az úgy nevezett Trollsjön (Varázs-tó) felé ereszkedés közben kimentettem a feleségem egy rozsomák karmaiból. Leküzdöttem. Végszükség volt. A vonatsínek felé menekültünk. Szerencsénkre a mozdonyvezető észrevett minket és megmentett”.