Kukkolaforsen

Maréna merítés, legyező horgászás és kiadós
szaunázás után egy háromfogásos halvacsora - mindez az Északi-sarkkör közvetlen
szomszédságában, a Torne älv svéd-finn határfolyó partján levő Kukkolaforsen
halászfaluban!

A Torne-folyó - az älv magyarul folyamot, folyót jelent – a
finn területekért folyó svéd-orosz háborút lezáró, 1809-es
Fredrikshamn-i béke óta határfolyó. Az azóta eltelt két évszázad alatt a svéd oldalon rekedt finnek nyelve
különvált a finnországiakétól, és a folyó völgyében egy jellegzetes tájszólás
alakult ki, a tornedali finn, amit az 1980-as évek óta meän kieli - a mi
nyelvünk - néven ismernek
Forró augusztusi délután érkeztünk Kukkolaforsenbe. A Torne-älv partján húzódó svéd halászfalu tizenöt kilométerre van Észak-Skandinávia egyik legnagyobb
településétől, Haparandától melynek a központjában álló
irányjelző szerint Stockholmig 1120, Párizsig 3000, az Északi-fokig pedig
csupán 931 kilométer a távolság.
Haparanda ikervárosának, a Torne folyó túlsó partján levő finn
Tornio város svéd templomának tornya volt az 1736-37-es francia
“meridián-mérő” expedíció déli végpontja.
A Földgömb alakjáról dúló vitát
eldöntendő expedíciót a Francia
Tudományos Akadémia szervezte. Descartes ugyanis a Földnek hegyes, „citrom”,
Newton pedig a sarkainál kissé
belapult, „narancs” formát tulajdonított. A Pierre Louis Moreau de Maupertuis
vezette expedíciónak tagja volt Anders Celsius, az uppsalai egyetem professzora,
a százfokos hőmérsékleti skála névadója is. Helyi önkéntesek és katonák
segítségével jelzőtornyokat építettek a ködbe borult, titokzatos tavakkal
körülvett hegyek csúcsaira, és az ezekből alkotott képzeletbeli
háromszögekből trigonometriai számítások segítségével meghatározták a
sarkkör menti meridiánhosszat. Nyáron a kegyetlen mennyiségben támadó szúnyog,
télen pedig a fagy akadályozta a munkálatokat. A dermesztő hidegben az
egyetlen iható folyadék a pálinka volt. Az ajkak néha így is a pohárhoz
fagytak. Az emberfeletti erőfeszítéseket végül siker koronázta. A
háromszögláncolat segítségével kimért északi meridiánív hosszát 57437”
troiseban”- mindez a méter bevezetése előtt történt – állapították meg,
míg a Párizs és Amiens között korábban meg mért meridiánív csupán 57060 troise
volt. Nagyobb görbülethez hosszabb ív tartozik, ezért a mérések Newton
feltevését igazolták.
A kukkolaforseni kemping recepciója a Torne-folyó partja mellett húzodó
faházikók közül kimagasló, faépületben van, mely egyben étterem is. Szállást a
folyóparton álló összkomfortos házikókban kapunk.
Lefekvés
előtt elpiszmogok a maroktelefonommal, mely látszólag tetszőleges
időközönként hol a finn, hol pedig a svéd telefontársaságra vált. Hajnali
ötkor szeretnék kelni. A karórám fél tizenkettőt mutat, a túlsó parton
pedig már fél egy, tehát már másnap van. A biztonság kedvéért hajnali négyre
állítom az ébresztőt.
Hajnali fél ötkor egyedül topogtam a folyó közepébe nyúló, mólóra
emlékeztető faépítményen, a „patán”.
(Pontosabban Hevo patáján). A finn oldalon is van egy, de az sokkal rövidebb.
A jég miatt minden ősszel lebontják, és tavasszal újból felépítik. A
parton középkorú férfi közeledett, hosszú rúdra erősített hálókat cipelt.
Bemutatkoztunk, Ove Palonak hívják. Gondosan kiválasztott egy hálót, azzal
kiállt a ”pata” csúcsára, és onnan kanalazta a vizet. Maradjak, nyugtatott meg,
nem zavarok.
- Az áramlatban felfelé törekvő maréna (más néven törpemaréna, svédül sik, latinul Coregonus albula)
megpihen a meder mélyedésében – magyarázta. Elhallgatott, mert halat érzett a
hálóban, és már emelte is ki a rugdalózó, ezüstös marénát. - A hosszúnyelű merítőhálóval való halászattal a
Torne-folyón már az 1500-as években óta foglalkoztak. Ehhez hasonló módon
manapság már csak az Amazonas mentén halásznak. Akinek van rá kedve, az ki is
próbálhatja. Nem ingyenes, de a kifogott halat saját maga készítheti el a folyóparton
álló, muzeális halperzselő épületben.
Meleg a víz, alacsony a vízállás. Ilyenkor lusta a maréna is. Két óra alatt
egy tucat hal került a hordóba. Ez kevés, hiszen kedvező körülmények
között akár ezer marénát is lehet egy nap alatt fogni. A túlsó parton is
szaporán kanalaztak, de ők sem jártak nagyobb sikerrel. Mielőtt
elbúcsúztam volna lefényképeztem egy szép példányt. Jobb híján a reggelire
hozott banánt raktam mellé összehasonlítás céljából. Banán mint referencia az
Északi-sarkkör tövében!
Reggeli után a muzeális halásztanyák, malmok, fűrészek és gazdasági
épületek előtti partszakaszhoz mentünk horgászni.
Megtaláltam a halperzselő kunyhót is, melyben a középen rakott
tűzhely köré állványra rakott filézett halakat füstölték-perzselték. A
fiam ”műlegyezett”, én meg vártam, hogy fogjon valamit a
fényképezőgépnek. Az alacsony vízállást a lazac sem szerethette. Hiába
gázolt keresztül kasul a folyó közepén kiálló szikla-szigetecskék között, egy
fikarcnyi halat sem fogott.
A Torne-folyóban
lazacon és tengeri pisztrángon kívül az előbb említett törpemaréna, pér,
csuka, sügér és mennyhal van. Az egynapos sporthorgász engedély 10 Euróba, az
egyheti engedély pedig 30 Euróba kerül. Horgászfelszerelést és csónakot lehet
bérelni. Lazacra (minimum 50cm) és tengeri pisztrángra (40 cm) május elseje és
szeptember tizenötödike között szerda este hattól hétfő este hatig
engedélyezett a horgászat. Szeptember 15 és november 15 között általános
horgász tilalom van.
Egyre forróbban sütött a nap. Eluntam a várást, megmártottam magam a
vízben. Meglepetésemre meleg volt, úgyhogy úszkáltam egy kicsit az egykori
malomárok 20 fokosra becsült kristálytiszta vizében.
Délután felkerestem a kukkolaforseni kemping
főnökét, Svante Spolandert, aki egyben a svéd Szauna-akadémiának a titkára
is. Pontosabban a Bastu-akadémiának, ugyanis Svédországban
bastunak nevezik a szaunát. Kérésemre körbevezetett a világ első
szaunamúzeumában, mely élő múzeum, azaz a folyóparton álló alkotmányok mindegyike
működőképes állapotban van.
- Tornedalban az élet mindig a szauna körül
forgott. Sok tornedali látta meg a napvilágot a szaunában. Itt volt melegvíz,
amiben az újszülöttet és az anyát megmosdatták. A szauna a ház legtisztább
helye volt. Itt tisztálkodott a család, és itt öltöztették fel a halottat. Így
vált a szauna az életciklus fontos állomásainak a színhelyéve - mutatta a Sara Edström szobrász készítette
maketten Svante. - Hát nem maga a szauna volt az élet?
A VIP szauna és az 54 férőhelyes falu
szaunája (Byabastu) közötti apró kunyhóból füstfelhő gomolygott. Igazi
füstszauna, melyről talán
leghitelesebben a világhíres tornedali író,
Mikael Niemi Popzene Vittulából regényében lehet olvasni, melyből a szerző
engedélyével idézek:
„Az ácsolt szauna a régi,
füsttípusú volt, szokás szerint a háztól kicsit odébb volt, arra az esetre, ha
netán kigyúlna. Az ajtó fölött a fal feketéllett a koromtól. Kéménye nem volt,
a kőtartóból a füst a falakon levő lyukakon keresztül távozott. A
férfiak vetkőzni kezdtek, ruháikat szegekre akasztották vagy a kinti
fapadokra hajították, miközben a szúnyogok veszettül csíptek. Mint a ház feje és
mint szauna-gazda nagyapám lépett be elsőnek, a maradék parazsat
pléhvödörbe seperte, és kivitte a szaunából. Utána merítőkanállal többször
a hatalmas kőrakásra öntött, hogy megtisztítsa a füsttől a
levegőt. A gőz füstgomolyként tört fel, megkötötte a csípős
füstrészecskéket, és kigomolygott az ajtón és a három füstnyíláson át.
Végezetül levette a zsákokat a fapadokról, amelyek a koromtól védték, és
rongyokkal tömte be a füstnyílásokat.
[...] Kellemes kátrányillat
terjengett, s amikor hozzáértem a falhoz, fekete foltok maradtak rajtam. Mind a
felső, mind az alsó fapadok roskadoztak a súlyos fehér férfiseggek alatt.
Akinek nem jutott hely, a földre telepedett, panaszkodva, hogy ez a
paradicsomból való kiűzetésnél is alávalóbb sors. A szúnyogok szürke
függönyként lógtak az ajtónyílásban, de nem mertek bejönni. Az utolsó behúzta
maga mögött a nyárestére nyíló ajtót, és hirtelen sötétség lett. És mindenki
hallgatott, mintha áhítat szállt volna meg mindannyiunkat. A szem lassan
hozzászokott a sötétséghez. A hőség úgy telepedett meg köztünk, mint egy
nagy, összekuporodott állat.
Nagyapám megmarkolta a nyeles fa
merítőkanalat, és mosolygott. A legények visszahőköltek, és
felpúposították a hátukat, mintegy verést várva. Az épületfa recsegett a súly
alatt. Az öreg lassan megmerítette a kanalat a hideg kútvízben és
elképesztő pontossággal, gyorsan kilenc kanálnyit öntött a
kőtűzhelyre, egyet a közepére, egyet-egyet a négy sarokba, s
ugyanannyit a két-két rövid, illetve hosszú oldal közepére. Éktelen sistergés
szállt felénk, ostorozó hőség követte. A legények élvezettel nyögtek. Az
izzadtság kicsapódott a vállakon, a combokon, a nemi szerveken és a tar
koponyákon, sót és viszketegséget szivárogva. A nyírfavesszőket
elővették a vederből, ahol eddig nedvesen tartották, és megforgatták
az izzó köveken. Nyár és nap illata töltötte be a szaunát, és a mosolygó
legények vágyakozva sóhajtoztak. A vőlegény megmarkolta a nyírfagallyakból
készült virgácsot, és nagyokat nyögve verdeste vele végig egész testét.
Reszkető hangon biztosította a többieket arról, hogy jobb, mint a
közösülés, mire a többiek türelmetlenül fészkelődtek. Nagyapám újabb
kilenc merítőkanálnyi vizet zúdított azokra a helyekre, amelyek az
első alkalommal szabadon maradtak. A hőség megtöltötte a szaunát, mint
egy jó, kiadós adag verés.”
- A szaunafürdő közelséget jelent a négy alapelemhez: a földhöz, a
levegőhöz, a tűzhöz, és a friss vízhez. Ugyanakkor találkozóhely is,
egyfajta szellemi bunker, bölcs ötletekre
ihlető hely. A meztelen melegben egyenlő a gazdag és a szegény. Régen
a szaunában hozták meg a fontos határozatokat a falu ügyeiben. Kekkonen elnök
legszívesebben a szaunában tárgyalt a vendégeivel.
Svante az órájára pillantott és elsietett átöltözni az esti ünnepség
tiszteletére. A VIP-szauna közben szerencsére megürült, és elmerülhettem a
gőz adta örömökben. A vendégkönyvben
szereplő nevek alapján a szauna diplomácia ma is működik. Az
ablakon keresztül láttam, ahogy a szomszédaink a tornácon álló, fával fűtött óriási fakádban lubickolnak.
Este
ünneplő ruhába öltözött urakkal és hölgyekkel telt meg az étterem. A
„Határ és Virradat” egyesület a „Nemzeti Folyók” napját ünnepelték. A menün tornedali
fogások szerepeltek: áfonyában, borecetben és kapros
szószban pácolt törpemaréna-saláta, és ugyancsak háromféle módon, azaz
vörösáfonyával, chilivel és borókával elkészített sült lazac.
Lassan besötétedett. A parton felsorakozott kórus
elénekelte a Nemzeti Folyó-himnuszt, a sötét folyón fáklyát tartó fiatalokkal
teli gumicsónakok ereszkedtek lefele. Óvatosan lépkedve jutottam el a pata a
csúcsáig. Jól sejtettem, Ove Palo még ott volt. A nyeles hálókat már
összefogta, a halakat - 133 marénát fogott - elvitték a családtagok.
Egymás után suhantak el előttünk a fáklyák fényében
sejtelmesen lumineszkáló gumicsónakok. Aztán mintegy jelre fénybe borult az
egész pata, és megvilágította a finn
oldalon üldögélő fiatalokat, akik integetésünkre koccintásra emelték a
sörösdobozaikat.
További információt a http://www.kukkolaforsen.se/start.htm
és a http://www.bastuakademien.se
honlapokon,
valamint az info@kukkolaforsen.se e-mail címen
lehet szerezni. Postacím Kukkolaforsen 184, 953 91 Haparanda, telefon:
+46(0)922-31000