Trondheimtől Bodřig

 

 


Trond-Bodo.jpg


Trondheim


„Minden út Trondheimbe vezet” -  mondták régen a mártírhalált halt szent király, Szent Olaf sírjához tartó zarándokok. A szentek sírját ma sem őrzik ingyen, ezért ha a svédországi Östersund irányából érkezünk, akkor a Trondheim előtti alagútak használatáért 10 illetve 25 koronával (NOK) megrövidítenek.

 

A több mint 150 000 lakost számoló Trondheim a közép-norvég Trondelag tartomány központja. A Nid folyó (norvégül Nidelva) torkolatánál fekvő várost Olaf Tryggvason viking király - szobra a központi fekvésű piactér közepén áll - alapította 997-ben. Utódját, a keresztény hitet terjesztő Olaf Haraldssont, a Stiklestad-i csatában (1030) bekövetkezett halála után szentként tisztelték. Trondheim a XIII. század elejéig Norvégia első fővárosa, királyi székhely volt. Sorozatos tűzvészek után az 1600-as évek végén újraépítették.

 

Trondheim koronázási város, a koronázok helyszíne a város legimpozánsabb épülete, a csipkézett homlokzatú Nidaros-dóm (Nidarosdomen). Itt őrzik a koronázási ékszereket is. Az 1100-as évek végén megalapozott, barokk díszítésű templomot az évszázadok alatt többször újjáépítették. A hatalmas dóm falai mellett királyok és püspökök síremlékei sorakoznak. Itt van Thomas v. Westennek, a „finn apostolnak” az emléköve is. A pincében kripták és szarkofágok kővilága. (Belépő 40 NOK, gyereknek 20 NOK.)

 

A dóm mögött parkban áll az 1180-ban felépült, gótikus stílusú Érseki palota – Erkebispgarden. Az 1500-as évek végén bekövetkezett reformációig a norvég érsekek lakóhelye volt. Ma a Hadtörténeti múzeumnak és az Ellenállási múzeumnak ad otthont.

 

A Rakpartot – Bryggene ved Nidelva - a Nid folyó partját üzlet- és raktárházak szegélyezik. Az 1681-ben épült „Régi városi felvonóhíd” - Gamle Bybrua - két oldalán őr és vámház áll. A Nid folyó keleti partján fekvő, óvárosnak számító Bakklandet városrész kacskaringós utcáit szegélyező házak az 1600-as évek végén épültek.

 


Stiklestad

 

Stiklestadhoz Trondheimtől 100 kilométerre északra, Verdal környékén kell letérni az E6-ról a 757-es útra. Stiklestad mezején, 1030-ban július 29-én vívott csatában vesztette életet, Szent Olaf, azaz akkor még Olaf Haraldson király. A hagyomány szerint a király egy azóta nyoma veszett kőtömbre támaszkodva fejezte be az életét, melynek a megérintése - a legenda szerint – gyógyító hatással volt. A neves zarándokközpont főbb látnivalói a XII. századbeli templom, a király elestét jelző rúnakő, a minden év júniusában tartott Szent Olaf fesztivál alkalmára emelt amfiteátrum és a Szent Olaf szobor.


 

Steinkjer ipari város, a rakpartja után ítélve egy „mini Trondheim”. Steinkjer után az E6-os a Nams folyó völgyében - Namdalen – a lazactenyészetéről is híres Namsos természeti rezervátumon keresztül fut.

 

Az 1689-ban épült Gartland fatemplomhoz Steinkjertől 90 kilométerre, Grong után, Gartland határában kell letérni a főútról. Kavicsos, meredek út visz fel a közeli hegycsúcsra. Nyáron nyitva van, a grongi pap szokott istentiszteletet tartani. Az ősrégi oltárszekrény képeit szentek díszítik. Már csak a kilátásért érdemes felkapaszkodni.


 

Újabb 160 kilométer után az út szélén Laksfossra figyelmeztető táblák jelennek meg. A Laksfoss vízesés állítólag az E6-os főút menti tájak legszebb látványossága. Szerintem a Vefsna folyó vízesése - jobban mondva vízlépcsője - turistacsapda. Nem éri meg a letérőt a Vefsna (Vefsnadalen) völgyébe.


 

A közeli Mosjřenben azonban érdemes megállni. Az alig 5000 lelket számoló település a Vefsna folyó partján áll. A Sjřgata – Tó utca – a vízparton vezet, faházai hangulatosak. Az alumíniumgyár a legnagyobb munkaadó, a 800 alkalmazott jobb híján a kávézókban tölti szabadideje nagy részét. A városkában ingyenes a parkolás, és a horgászat. (http://www.mosjoen.com/)


 

Északi-sarkkör - Polarsirkelen

 

A sci-fi ihletésű, modern épület mellett meridiángömb jelzi az Északi-sarkkört. A kopár sziklákon kisebb nagyobb kőhalmok és egy háborús emlékmű a Második Világháború alatt az északi vasútvonal építése közben életüket vesztett jugoszláv hadifoglyok emlékét őrzi.


 

Mo i Rana

 

Maga a város nem sokban különbözik a több északi iparvárostól. Annál érdekesebb a környéke. A 120 barlangból álló, föld alatti vízesésekben gazdag Gronlirotten barlangrendszer Ranától 8 kilométerre, Norvégia második legnagyobb gleccsere, a Svartisen pedig 22 kilométerre van. A Saltfjell-Svartisen National Parkban levő Svartisen gleccserhez a Mo i Ranát és Bodřt összekötő 17-es „birodalmi út” – Riksveien – vezet.


 

Saltstraumen

 

A három kilométer hosszú és 140 méter széles szoros vonzerejét az apály-dagály 6 óránként bekövetkező váltakozásának köszönheti. Minden hatodik órában 372 millió köbméter víz áramlik ki és be a szorosban. A bezúduló víztömeg fantasztikus látványt nyújt. Az időpontról a Bodř turista-információnál lehet táblázatot beszerezni. Az áramlatot legjobban a szoros fölött átvezető 770 m hosszú és 41 m magas hídról lehet megfigyelni.


 

Bodř

 

A Salt fjord bejáratánál fekvő Bodř Nordland megye központja. Az épületek modernek, ugyanis az 1940-es években lebombázták. Háromhajós, bazilika jellegű temploma 1956-ban épült. A város fölé emelkedő Ronvik hegyről – Rřnvikfjell – csodálatos kilátás a tengerből kiemelkedő Lofoten-szigetekre. (Turista információ Destination Bodř AB,  destinasjon@bodoe.com www.bodoe.com  )